Kockásra fékezett gumik

Munkába menet lábbuszoztam egyszer,
Sütött a nap, bíztató volt a reggel.
Autóval, tempósan gurultál szembe,
Egy gyrosos furgon által követve.

Hirtelen fékeztél oly hatalmasat,
A gumik kockásra koptak ez alatt.
Autódból tajtékozva kirobbantál,
Egyenest a hátsó furgonhoz rohantál.

Előjött belőled a hírhedt virtus,
Hogy üvöltéssel rendezd a konfliktust.
Majd visszaszálltál, aztán elhajtottál,
A megszeppent többi ember meg ott állt.

Egyesektől rögtön jött az ítélet,
Én inkább nagyon sajnáltalak Téged!
Akiben ily mértékű a rombolás,
Jóra fordítva tehetne sok csodát!