Karácsony
Szép koszorú, gyertyácskák rajta,
Ismét beköszöntött az Advent.
Négy lángocska négy vasárnapra,
Gyengéden melenget odabennt.
Iszogatok egy kis forraltbort,
Elbűvöl a fahéj illata.
Bensőmről is letörlöm a port,
Fényesedjék lelkem csillaga.
Ünneplőbe kívánok öltözni,
Kívül-belül átjár a béke.
Szívem az érzés elözönli,
Közeleg Szent Karácsony éje.
Az Égre nézek, úgy kívánom,
Valósággá váljon egy álom!
Legyen minden nap a világon,
Békességet hozó Karácsony!
Ritka alkalom a Szenteste,
Oly isteni nyugalom honol!
Figyelj befelé! Hunyd be szemed!
Különös e rezgés mindenhol!
Ott van az ünnepi ételben,
Ott van a csillogó szemekben,
Ott van a villogó fényekben,
Ott van a dobogó szívekben.
A fény győz a sötétség felett,
És megosztottságot vált egység.
A zavart szép remény feledtet,
S gyűlölet válik szeretetté.
Az Égre nézek, úgy kívánom,
Valósággá váljon egy álom!
Legyen minden nap a világon,
Békességet hozó Karácsony!
Az idő megáll, csendesedem...
Már régen éreztem ezt, már rég...
Mindannyian ott vagytok velem,
Ennél többet nem is kívánnék!
Köztetek élek, és ez nekem
Megfizethetetlen ajándék...
Az Égre nézek, úgy kívánom,
Valósággá váljon egy álom!
Legyen minden nap a világon,
Békességet hozó Karácsony!
